A Budapest Business Club életében minden félévben kiemelt szerepet kap a Learnovation, az újonnan bekerült tagok közösségi integrálására és szakmai felkészítésére irányuló projekt. Az idei félévben 36 új taggal bővült szervezetünk, őket 6 Learnovation-anyuka és apuka fogja végigvezetni az elkövetkezendő heteken, hónapokon. Interjúnk során őket kérdeztük motivációikról, élményeikről és a projekttel kapcsolatos várakozásaikról.
Mint tudjátok, a Learnovation talán a félév legfontosabb projektje minden szempontból, hiszen sikerességén nagyban múlik a következő BBC-s generáció elköteleződése, lelkesedése. De ezt nektek igazán nem kell magyaráznom. Mi motivált benneteket arra, hogy egy ilyen nagy felelősségű projektet elvállaljatok, illetve milyen személyes vagy szakmai fejlődési lehetőségeket láttok benne?
A csoport egyetlen Learnovation-apukája, Berkes Áron veszi magához a szót.
„Én alapvetően azért jelentkeztem, mert a felsőbbévesek mind azt mondták, ez a projekt a legjobb, a legtöbbet adó. Aki pedig nem élt a lehetőséggel, bánja, és ha tehetné, megváltoztatná döntését. Ez a projekt csoportmenedzsment szempontjából is tök jó, mivel a későbbiekben – ha valaki vezető pozícióban lesz – ez egy nagyon extra tapasztalat, hogy már ilyen fiatalon van egy csapatod, akiket te igazgatsz, te vagy képben mindennel, neked kell választ adni minden kérdésre. Ez az a lehetőség, ahol hiba nélkül beletanulhatsz a vezetésbe, és mind emberileg, mind pedig szakmailag profitálhatsz belőle.”
A csapatot az idei toborzás projektvezetői, Gulyás Eszter és Bóta Kata is erősítik, ők elsősorban az elmúlt hónap élményeit hozzák fel.
„A toborzás alatt az újak megismerésével, az értük tett munkával, szervezéssel keltünk és feküdtünk, így leginkább azért jelentkeztünk, mivel a „velük” töltött hosszú idő után nem akartuk elengedni a kezüket, szerettük volna az egész féléves életüket végigkövetni. Nagyon motiváló látni azt – ami már a felvételi beszélgetések alatt is megnyilvánult –, hogy egytől egyig mennyire lelkes és sokszínű mindenki, illetve hogy mennyi mindent adhatunk át nekik.”
A közösségi rész mellett a szakmai előnyök is szóba kerülnek.
„Teljesen egyetértek Áronnal” – mondja Kata. „A projekt által fejlődni szeretnék abban, hogy ki tudjak osztani feladatokat, megbízzak a társaimban, és a feladatok önálló elvégzése helyett megtanuljak igazi vezetőként delegálni és koordinálni. A Blended Learnovation miatt [idén a tagok Blended Learnovation során ismerhetik meg az összes funkciót, hogy könnyebben tudjanak Stage 2-ben specializációt választani – a szerk.] is nagyon tetszett a projekt, mivel mindig is szerettem volna például a Salesbe belelátni, és ahogyan már Áron is említette, most annyira topon kell lennem minden feladat kapcsán, mintha én is minden szekcióban benne lennék.”
A gondolatmenetet a csapat egyetlen saleses tagja, Gál Zsuzsi folytatja.
„A jelentkezésre a lányokhoz hasonlóan engem is az új tagok megismerésének, kis családdá kovácsolásának lehetősége motivált. Velük ellentétben azonban én salesesként a toborzás közösségi részében egyáltalán nem vettem részt, így a Learnovation segítségével tudom az újakat leginkább megismerni. Folyamatos motivációt jelent számomra, hogy szerintem itt dől el, hogy a Stage 1-es tagok szeretnék-e majd tovább folytatni a BBC-t: ha ez a félév jó, akkor motiváltan és ezerrel fogják csinálni (mint mi), ha nem, akkor nem érdekli őket az egész. Ezért vagyok motivált, mert az múlik rajtam, hogy hat másik ember hogy érzi majd magát a szervezetben.”
Zsuzsi tavalyi Learnovation csapattársa, Dankowsky Sári is egyetért. „Én is azért jelentkeztem, hogy legyen kapcsolatom a jelenlegi Stage 1-esekkel. Egyidősek vagyunk, mivel főként az évfolyam- és szaktársaink jelentkeztek, így különösen fontos, hogy a két Stage – a Stage 1 és a 2 – együtt legyen, ezáltal egy még nagyobb összetartó közösséget alkotva az egyetemi mindennapok során.”
A kört Virga Veronika zárja. „Akárcsak a többiek, én is egyrészt a vezetői skillek elsajátítása miatt jelentkeztem, másrészt pedig, hogy segíthessek a Learno-babáknak a beilleszkedésben, tegyek róla, hogy igazi kis család legyenek. Nekünk anno hatalmas hangsúly volt a csapatépítésen, aminek köszönhetően szuper közösség lettünk. Ezt szeretném átadni, hogy egymásra számíthatnak, rám is számíthatnak, az egész BBC-re számíthatnak – hiszen erről szól az egész.”
Mindannyian motivációként említettétek a Learnovation közösségalkotó erejét, ami nem is csoda, hiszen ez legalább olyan fontos, mint a szakmai fejlődés. Most a Ti saját Learnovation élményeitekre vagyunk kíváncsiak, mi az, ami a tavalyi félév csúcspontját jelentette számotokra?
„Az én kedvenc pillanatom az volt – kezdi Eszti –, amikor a D-nap [így hívjuk a tárgyalásszimulációs napot, amikor a csapatok ’eladják’ a vállalati partnereknek a megalkotott koncepciójukat – a szerk.] után azt láttuk Ivánon [Eszti egykori Learnovation csoportvezetője – a szerk.] és az egész csapaton, hogy mindenki büszke a munkára, hogy nemcsak csináltunk valamit közösen, hanem jól is csináltuk, és maximális pontszámmal zártuk a feladatot. Akkor érezhettük először, hogy közösen letettünk valami kézzel foghatót az asztalra, és büszkék lehettünk arra, amit csináltunk.”
„Igen, a D-nap egy hatalmas élmény volt minden szempontból – ért egyet Sári –, számomra azonban az első csapatépítőnk marad a legkedvesebb emlék. Ismerkedős bruncholni mentünk, és a Bevonó Tábor óta akkor tudtunk először mindenféle szakmázást nélkülözve egy igazán jót beszélgetni. Vicces volt, hogy sokáig nem találtunk helyet, ahova beülhetünk, mivel az összes kávézó tele volt” – nevet. „Hú igen, ott nagyon sokat sétáltunk, Úristen, aztán háromnegyed órát vártunk, mire kaptunk asztalt egy helyen” – helyesel egykori csoporttársa, Zsuzsi is, majd átvéve a szót folytatja. „Számomra a csapatépítők mellett a Prezentációs Estre való készülés közben jött el az a bizonyos ’minden egyben van’ pillanat. Az egész féléves közös munkánk során akkor éreztem leginkább azt, hogy a csapatunk teljes összhangban, egy emberként, együtt dolgozik.”
A többiek mind egyetértően bólogatnak.
„Valóban, a Prezi Esten ért be a fél évnyi munka gyümölcse, megdicsért minket minden vezetőségi tag és minden céges kapcsolattartó, és belsősként is azt éreztem, hogy kihoztuk magunkból a maximumot. Már akkor látszott, hogy milyen ütős évfolyam vagyunk. Egyszóval az az este nagyon feltette az i-re a pontot” – teszi hozzá Vera.
„Prezi est + 1. Standard legjobb élmény az egész Learnovation során” – folytatja Áron. – „A másik nem egy konkrét szitu, hanem inkább az egész félévnek az a vonulata, ahogy eljutottunk a bevonós kezdeti ismerkedős fázistól addig a pontig, ahol amint meglátod a másikat, már mosolyogsz meg nevetsz, és egymást lelkesítve belelovalljátok magatokat az egészbe. Illetve még eszembe jutott egy maradandó bevonós élmény, ami tökéletesen leírja a Learno életérzést. Este, miután megkaptuk a csapatokat, és a buliban táncolt mindenki, megláttuk Dorinát [Áron Learnovation csoportvezetője – a szerk.], odarohantunk hozzá, és üvöltöttünk, hogy ’Mi van anyuu?!’, ő meg csak ránk nézett, és azt mondta, hogy ’Úristen, mindjárt elsírom magam, olyan cukik vagytok’. Már akkor éreztük, hogy ez valami különleges kezdete.”
Végül Kata szólal meg.
„Először nekem is a Prezi Est jutott eszembe… de nem akarok már arról beszélni, mindenkinek az volt a csúcspont. Nekem viszont a Learnoban rögtön az elején volt egy felemelő pillanatom. Lebetegedtem a céglátogatás [a Learnovation csoportok a féléves munka megkezdése előtt részt vesznek egy céglátogatáson a partnervállalatuknál – a szerk.] előtti estén, amikor a csapat nagyon számított rám. Nem is nagyon ismertük még egymást akkor, kevesebb mint két hete találkoztunk először, de azt mondták, eljönnek értem, és elvisznek akár a hátukon is, mert egy csapatként, együtt vagyunk mindenben. Ez az élmény már akkor megértette velem, mit jelent csapatnak lenni, és miről is szól a Learno valójában.
A másik felejthetetlen élményem december végén történt, amikor köszönetképpen a rengeteg odaadásért megleptük Dórit [Kata Learnovation csoportvezetője – a szerk.]. ’Kicsempésztük’ Biatorbágyra, ahol egy éjszakába nyúló, iszogatással egybekötött társasozással ünnepeltük meg a félévet. Jó kezdet, jó zárás, megkaptam a családot, amire mindenki vágyik – nekem ez volt így a Learno.”
A jelenlegi, távoktatás miatt teljesen átalakult helyzetben a Learnovation programban is online átállásra került sor, ám a projektvezetők az új kihívásokhoz is igyekeznek pozitívan és a tőlük megszokott kreativitással hozzáállni. Természetesen érzik ők is a rájuk nehezedő nyomást, tudják, hogy minden erejüket bele kell adják az elkövetkező hetekbe, hónapokba.
Hihetetlen odaadásukat mi sem mutatja jobban, minthogy interjúnk készültekor, alig egy héttel a dolgok feje tetejére állása után a csoportvezetők már tele vannak új ötletekkel. Az új csapatok videochaten és más online megoldásokkal tartják egymással a kapcsolatot, barátkoznak, illetve napi challenge-ek segítségével igyekeznek a távolság ellenére is minél jobban megismerni egymást. Sokat beszélnek a jövőről, ezzel is tartva magukban a lelket.
„Mindig mondom a srácoknak, hogy amint a helyzet engedi, csinálunk ’Hal a tortánt’, lesz csapatépítő a Nehru parton, minden eddiginél extrább közösségi programok és nyári tábor, ami majd kárpótolja őket a kiesett időért. Szerintem ebben a félévben a közösségen kell, hogy legyen a hangsúly, nem a szakmai vonalon, a kis családot kell megteremteni.” – mondja Kata, mire mindenki egyetértően bólogat.
„El kell érni, hogy úgy gondoljanak a Learnora, mint például a saját gólyacsoportjukra” – teszi hozzá Eszti. – „A lényeg, hogy bármikor egymáshoz tudjanak fordulni segítségért, mint a többi bajtársos csoportban: meg kell teremteni a környezetet, ahol segítenek egymásnak, és amiből a későbbiekben lehet építkezni.”
Mikor a motivációs eszközökről kérdezem őket, szinte mindannyian a versenyszellemet hozzák fel példának. A challenge-ek, a heti feladatok és a projektvezetők közti egészséges versengés bármilyen távolságot leküzd, és nem hagyja az újakat sem elkedvtelenedni. Új feladatokra, új célokra van szükség, amelyek az online világban is folyamatosan táplálják az amúgy hatalmas lelkesedést, ami a régi és új tagokat jellemzi.
Így menetel tehát tovább a BBC az idei, kihívásokkal teli félévben is: együtt, a megoldhatatlan fogalmát nem ismerve, egymást támogatva és inspirálva.
Tartsatok velünk Ti is!
Orovicz Lilla